A hómunkás és a szerelőlány

Úgy vártam már a havat, mint gyerekkoromban és most nem csak magam miatt. Hadd örüljenek végre a gyerkőcök, hogy lehet szánkózni és hóembert építeni! Marci lelkesedése határtalan. Oviba indulás előtt és hazajövetelkor havat lapátol, ami kb. annyit takar, hogy a járdáról gondosan elpucolt havat visszaszórja a járdára. Vagy mint tegnap reggel, az árokban térdig a hóban lapátol bőszen. :) Hagyom, hadd csinálja, elvan a gyerek, ha játszik... A cipője vízálló, én meg addig legalább beapplikálom Katát a gyerekülésbe.
Tegnap Apa megígérte neki, hogy ha felébred délután, építenek hóembert. Elég későn ébredt fel (biztos elfáradt a sok hólapátolásban), így mire végeztek a hóembergyurmászással, majdnem besötétedett. Nagyon jóképű kis emberke lett, igaz elég kis növésű, de mint tudjuk, nem a méret a lényeg... :) Valódi gombjai vannak a kabátján, Apa műhelyéből, és igazi gombszemei. Ezek után nem kérdés, hogy az orra is egy nagy piros gomb. Répa ugyanis nálunk csak a fagyasztóban található szeletelve, az meg elég furán mutatna szerintem.

Végre hóóóó!

A vidám hómunkás

Ugye milyen szépek?

Ma végre Katusnak is meg akartam mutatni a hóembert. Szerettem volna egy szép kis közös fotót készíteni kettejükről is. Kata odament a hóemberhez, megfogta a "kezét" és onnantól menekülőre fogta. Szerintem arra gondolt, hogy "jujj ez ugyanolyan bökős, mint a karácsonyfa, nem tetszik!" Ezek után még el is esett szegénykém. Alig bírtam megvigasztalni, annyira sírt. Azt hiszem, neki nem annyira szimpatikus ez a hó nevű dolog. Sebaj, jövőre már bátrabb lesz! :)

Tegnap sikerült egy nagyon édes képet csinálnom róla. Nagyon mozgalmas délelőttünk volt, kifáradt a sok ide-oda futkosásban és elaludt játék közben. Egyik kezében az elmaradhatatlan nyuszi, másikban egy szerszám. :)

Elaludt munka közben

Szeretem őket nagyon! :)

ELKÖLTÖZTÜNK! Az új címünk: http://csaladiallapot.hu/